Ha az ember felnyit egy régi szintetizátort vagy beletekint egy mai modern konyhai eszköz belsejébe, nagy valószínűséggel látni egy hasonló logóval ellátott IC-t.
A Texas Instruments az egyik legnagyobb félvezetőket (is) gyártó cég a világon, több mint 45 ezer szabadalom tartozik ehhez a céghez. A Texas Instrumentset 1951-ben alapították, meglepően Texasban. A TI nevéhez fűződik az első szilikon alapú tranzisztor elkészítése 1954-ben, ők építették az első tranzisztoros rádiót is.
Ezt rohamos fejlődés követte, 1958-ban kifejlesztették az első integrált áramkört (IC-t) is. Nem sokkal ezután, 1967-ben piacra dobták az első kézben is elférő, kompakt számológépet, ami bár integrált áramköröket alkalmazott, de korántsem volt olcsó a mai árakhoz képest. (Cikk).
Ez elkövetkező években a technológiai fejlődés következményeképp egyre olcsóbb számológépek kerültek a piacra, a legtöbb számológépgyártó cég csődbe ment. (Cikk)
TI-ok az iskolában
A Texas Instruments a mai napig gyárt még számológépeket, amelyek főleg Amerikában elterjedtek, de pár Európai országban is rendszeresítették ezeket a gépeket (Franciaország, Svájc). Itthon is lehet találni párat, de nem olyan egyszerű a beszerzésük, főleg a komolyabb modelleké.
Amerikában a matematikaoktatás egyik alapköve a Texas Instruments számológépeinek használata, szinte standardizáltnak tekinthető a legtöbb iskolában. A monopólium kialakulása 1985 és 1993 közé datálható, ebben az időszakban egyre több egyetem és középiskola tette alapfeltétellé a TI számológépek használatát. Egyre több tankönyv írta le, hogy hogyan oldható meg egy bizonyos feladat TI gépek használatával.
Személyes kapcsolat
Számítógépőrültként első látásra beleszerettem a TI gépeibe, annak ellenére, hogy alapvetően egy pár ezer forintos Casio vagy Sharp számológép is el tudja végezni a feladatokat. Nem feltétlenül akartam a legújabbat (Nspire szériás gépek), mivel nem feltétlenül a funkcionalitás (a modernebb darabokat már Pythonnal programozni is lehet), hanem inkább a kinézet és a grafikai funkciók keltették fel érdeklődésemet.
Így keresésre indultam az internet bugyraiban és találtam is “múzeálisabb” darabokat, de ezek nagyon drágák voltak ahhoz képest, hogy nem voltak se túl régiek, se túl újak.
Végül aztán fura dologra találtam: egy TI-82-es számológép, tökéletes állapotban, mindössze 8000 forintért. Éreztem, hogy ez egy vissza nem térő lehetőség, így lecsaptam a gépre. Pár nappal később meg is jött…
A TI-82 (pontosabban TI-82 STATS)
A gép, amit hosszú keresés után magaménak tudhattam egy először 2004-ben piacra dobott TI-82 STATS volt. Ez a gép az 1993-ban kiadott TI-82-től főleg a Statisztikai funkcióiban tér el.
A gépben a CPU egy Zilog 80 variáns Link , mellé pedig összesen 32Kb SRAM jár. A számológép képes grafikonokat és programokat is tárolni, ezt a rendszert egy külön elem tartja életben.
Mivel nagyon szeretem a fizikát, így a gép birtokba vétele után azonnal írtam rá pár programot, amivel egyszerűbben tudok számításokat végezni, pl. önindukciós tényezőt számolni.
Ezen kívül grafikai funkciói is kiemelkedők, regressziós görbe illesztést is lehet rajta csinálni!
Ezen kívül nagyon jó érzés rajta számolni, a logikus, kissé BASIC-jellegű “shell” kellemessé teszi még a legbonyolultabb számításokat is. A gép kimentett már pár szorult helyzetből, mivel pl. lehet vele olyan másodfokú egyenleteket is ábrázolni (és így megoldani/ellenőrizni), amiknél a tört nevezőjében és számlálójában is van másodfokú ismeretlen.
Záró gondolatok
Bár ez a gép nem a legrégebbi TI számológép, de úgy érzem, hogy a történelem egy darabját birtoklom általa, így még jobb érzés nap, mint nap rajta dolgozni.
Leave a Reply